A harmadik trimeszter a 28. héttől a megszületésig tart. A trimeszter elejére már életképesnek tekinthető (bár jelenleg már 24. héttől hivatalosan élveszülésről van szó, de a 28. héttől már sokkal jobbak az esélyei), így ez az időszak leginkább az érésről, gyarapodásról, az életre való felkészülésről szól.

Mi történik a mamával?

A 29. héttel kezdetét veszi a leghosszabb és egyben legrövidebb harmad. Az utolsó napok és hetek miatt leghosszabb, néha úgy tűnik, sosem jön el a nagy nap, másrészt az egyre halaszthatatlanabbá váló teendők és a fészeképítési láz miatt a legrövidebb is.

A baba növekedése felgyorsul, így az anya súlytöbblete és a pocakja is egyre nagyobb. A növekvő méh nyomja a gyomrot gyomorégést, és a rekeszizmot, légzési nehézséget okozva. Így a hetek előrehaladtával egyre nyűgösebbé válhat az, aki megszokta a pörgést  és most azzal szembesül, hogy rövid idő alatt kifárad. Érdemes pedig minél többet pihenni. Egyrészt azért, mert a szervezet nem képes két testet is ellátni tápanyaggal és oxigénnel, ha mindig maximumon kell működnie, másrészt a baba megszületése után a 24 órás szolgálat fárasztó lehet az első hetekben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A harmadik harmadban a súlygyarapodás általában 3-4 kg. (összesen a 9 hónap alatt 9-13 kg). Foglalkozni akkor érdemes a súllyal, ha ennél jóval több, vagy jóval kevesebb! (a rövid idő alatti jelentős gyarapodás vízfelhalmozódásra utalhat, így erre mindenképpen érdemes figyelni!)

 

Mi történik a babával?

 

Vizsgálatok a harmadik harmadban

A 32. és a 37. hét környékén UH viszgálatra kerül sor, amelynek során egyrészt a magzat fejlődését, másrészt a méhlepény állapotát (képes-e még táplálni a magzatot) és a magzatvíz mennyiségét is ellenőrzik. Az utolsó UH vizsgálaton, ha volt előzőleg császármetszés, a heg vastagságát is nézik.

A szokásos vérkép, (ellenanyag), vizelet vizsgálat,vérnyomás- és súlymérés ebben a harmadban sem marad el.

A 37. héttől NST (non-stress test, vagyis nyugalmi állapotban végzett vizsgálatra is sor kerül heti rendszerességgel. Ennek során a magzati szívhangot egy UH-os elven (bár létezik nem UH-os készülék is, ez még nem terjedt el, de érdemes rákérdezni) működő érzékelővel detektálják, így következtetni tudnak a magzat állapotára. A vizsgálat során regisztrálják a magzat mozgásait, és figyelik a mozgás okozta szívfrekvencia változást. (Magyarul, ha a baba jól van, akkor eleget mozog és a mozgástól gyorsul a szívverés.)

A terminus betöltése után a baba állapotát fokozottan ellenőrzik. Általában kétnaponta NST-re kerül sor, a köztes napokon pedig amnioszkópiára. Ennek a vizsgálatnak a lényege, hogy a nyitott méhszájon keresztül "bekukucskálva" nézik a magzatvizet. (ha zöldes, akkor oxigénhiányra utal). A vizsgálat csak nyitott méhszájnál végezhető és fertőzésveszélyes is lehet, így sokkal jobb a flowmetria (áramlás mérés), amelynek során UH-gal a köldökzsinór és a lepény véráramlását nézik. Egyszerű (mint bármely UH vizsgálat), gyors és hasznos információval szolgál. Érdemes ezt a vizsgálatot kérni, mert nem mindig ajánlják fel!

<< Vissza a 2. trimeszterhez                                                                                                                     Vissza a Hónapsorolóhoz >>