[G. Rühle: Pilotstudie zur Anwendung von Bach-Blütenessenzen bei Erstgebärenden mit verlängerter Tragzeit. Erfahrungsheilkunde 12/1995, p. 854-860 in.: Komplementer Medicina, 2. évfolyam 9. szám, 1998. szeptember, p. 37.]

A Bach-virágterápia a megalapítása óta eltelt több mint 60 esztendő alatt sem lépte át az empíria határait: hatásmechanizmusa egyenlőre felderítetlen, s a mai tudományos szempontoknak is eleget tévő vizsgálatoknak sem vetették még alá. Ez utóbbinak oka a Bach-virágterápia szemléletmódjában kereshető: mivel egyrészt szélsőségesen egyéni, minden esetben "testre szabott", ezért rendkívül időigényes és nagy hozzáértést követelő kezelési módról van szó, másrészt pedig a metrikus skálával amúgy is nehezen leképezhető lelki folyamatokkal foglalkozik, a megszokott statisztikai vizsgálati mód nehezen kivitelezhető. Hiába e szerek ma már világméretű jó hírneve, az akadémikus orvoslásba eddig még nem tudtak betörni. Napjainkig csupán egyetlen, tudományos szempontból is korrektnek mondható tanulmány jelent meg e témakörben: Weisglas (1979) egészséges alanyokkal végzett duplavak kísérlete, amely a Bach-csoportnál 3 és 6 hét lefolyása alatt növekvő jó közérzetet és önelfogadást mutatott ki. Scheffer (1993) összesen 700 beteget vizsgált (kontrollcsoport nélkül): 3-4 nap múlva szubjektív javulás következett be a betegek közérzetében és a panaszaikhoz való hozzáállásban. A Bach-virágterápia vizsgálatához a megfelelő terepet talán az orvostudomány, a pszichológia és a pszichoszomatika határterületei szolgáltathatják, ahogyan azt az alábbi vizsgálat is mutatja.

Régóta ismert tény, hogy a szülés pontos idejét és egész lefolyását nagyban befolyásolja az anya lelkiállapota. Lewi 1967-ben egy konkrét pszichológiai mechanizmust írt le: érzelmi állapotok (kellemetlen élmények, stressz) a mozgató-, érző- és endokrin rendszer változásait vonják maguk után, a növekvő félelem miatt a szülés kezdete kitolódik, esetleg több komplikáció lép fel, stb. A Read által (1972) leírt félelem-feszültség-fájdalom visszacsatolás értelmében a félelem csökkentésével egyben a szülés egész lefolyása is befolyásolható. A szülés előtt álló nők a félelem számos fajtájától szenvednek. A pszichoanalítikai értelemben vett tudattalan halálvágy mellett sokféle konkrét félelem is fellép, például félelem a szülési fájdalmaktól, komplikációk fellépésétől, vagy egyszerűen attól, hogy nem lesznek képesek az anyai feladatok megfelelő ellátására. Jóllehet a szülés megjósolt időpontját a legtöbb anya nem tekinti abszolútnak, a legtöbben mégis negatívan viszonyulnak a késlekedő szüléshez, még nyugtalanabbá, türelmetlenebbé válnak és félnek attól, hogy valami probléma van a magzattal. A késedelmes szülés sok egyéb kellemetlenséggel is jár: a férj kivette a szabadságát, az ismerősök és barátok várakoznak, stb. Mindez nagy stresszt jelent.

A leírt vizsgálatban összesen 24 elsőszülő kismama vett részt, akik a megjósolt időpont után 6-17 nappal szülték meg gyermeküket. A résztvevők mindegyike házas volt, minden partner jelen volt a szülésnél, a kismamák átlagéletkora 27.75 évnek adódott. A 24 kismamát véletlenszerűen 3 csoportba osztották:

• Az 1. csoport a nőgyógyászati ellátás mellett pszichológiai segítséget és Bach-eszenciákat is kapott;
• A 2. csoportba tartozók csak nőgyógyászati és pszichológiai ellátásban részesültek;
• s végül a 3. csoport tagjai csak a szokásos nőgyógyászati ellátást kapták.

Az 1. csoport tagjai egyrészt a stressz- és sokkállapotok feloldására használatos Elsősegély cseppekbõl (Rescue Remedy) kaptak, ami 5 alkotóelemből áll, és általánosan javítja a közérzetet és csökkenti a félelmet, másrészt személyes beszélgetés alapján további 1 eszenciát választhattak, a következőkből: Bohócvirág (Mimulus; a szüléstől, eszközöktől stb. való félelem ellen), Rezgőnyár (Aspen; nem világos eredetű félelem, rémálmok ellen), Tárnics (Gentian; pesszimista, minden-balul-üthet-ki alapállás kezelésére), Jerikói lonc (Honeysuckle; amikor a kismama inkább szeretne terhes maradni, és ez késlelteti a szülést), Vadrózsa (Wild Rose; apátia, érdektelenség kezelésére) és Szikárka (Scleranthus; erős érzelmi hullámzások enyhítésére).

A 3 csoportot a következő szempontok alapján hasonlították össze:

• A várt időponttól a szülés tényleges bekövetkeztéig eltelt napok száma;
• a szülés lezajlása;
• gyógyszerszükséglet;
• félelem (State anxiety);
• általános közérzet.

Az utolsó két szempont esetén két mérési időpontot vettek figyelembe: közvetlenül a beavatkozás(ok) (Bach-cseppek, pszichológiai ellátás) utáni estét, és a szülés előtti estét. Az eredményeket első lépésként egyváltozós varianciaanalízissel (F-próba) hasonlították össze, szignifikáns különbség esetén második lépésként t-próbát végeztek. A nullhipotézis szerint az 1. csoport a másik kettőhöz képest minden szempontból szignifikáns különbséget mutat, vagyis kevesebb nap telik el a szülésig, kevesebb segédeszköz és gyógyszer szükséges, és mindkét mért időpontban jobb közérzet, kisebb félelem.

Az 1. csoportban mind a 8 kismama spontán szült, a 2. csoportban 6 spontán szülés mellett 1 mesterséges (vákuum/fogó) és 1 császármetszés fordult elő, míg a kontrollcsoportban 4:2:2 volt az arány. A legnagyobb különbség a gyógyszerszükségletben mutatkozott, míg az 1. csoportban csak egyetlen kismama igényelt gyógyszert, a másik kettőben 6-6 kismamának volt szüksége több-kevesebb gyógyszerre. Ellentétesen alakult a szülésig eltelt átlagos idő: a Bach-csoportban 5.1 nap volt, a 2. Csoportban 6.6 nap, míg a kontrollcsoportban 4.4 nap. A varianciaanalízis alapján a gyógyszerszükséglet, az első vizsgálati időpontban mért félelem és közérzet tekintetében a Bach-csoport szignifikánsan jobb eredményeket mutatott a másik kettőhöz képest, míg a szülésig eltelt napok, a szülés lezajlása (spontán, vákuum/fogó ill. császármetszés) és a második vizsgálati időpontban mért félelem és közérzet tekintetében nem volt szignifikáns a különbség. A további vizsgálat (t-próba) továbbra is egyértelműen szignifikáns különbséget mutatott ki a gyógyszerszükséglet tekintetében a Bach-csoport és a másik két csoport átlaga között. Szignifikáns volt a különbség a Bach-csoport és a kontrollcsoport között a szülés lezajlása tekintetében is. Fontos megjegyezni, hogy egyrészt a vizsgálat során meglehetősen sok volt a kontrollálhatatlan egyéb változó, másrészt pedig a félelem és a közérzet, érzékenység mérésére használt eszközök (kérdőívek) is fejlesztésre szorulnak.

Az eredmények szerint a Bach-eszenciák egyértelműen hatásosnak bizonyultak, bizonyos korlátokkal: a Bach-csoport a szülés alatt kevesebb gyógyszert igényelt és a szülés lefolyása is simább volt, ami a félelemcsökkenéssel magyarázható, a Read-féle félelem-feszültség-fájdalom-kör értelmében. Semmiféle szignifikáns különbség nem mutatkozott ugyanakkor a szülésig eltelt idõ tekintetében. Mindenképpen fontosak ezek az eredmények abból a szempontból, hogy előrevetítik a Bach-eszenciák (sok más természetgyógyászati módszerhez hasonlatos) kétféle hasznát: egyrészt mentesek minden káros mellékhatástól (ne feledjük, hogy a homeopátiás szerekhez közelálló, erősen higított anyagokról van szó), másrészt drasztikusan képesek csökkenteni a betegellátás költségeit (pl. gyógyszerigény).

Maga a szerző, hangsúlyozván, hogy csupán egy bevezető jellegű tanulmányról van szó, az esetleges további vizsgálatok felépítésében a következő változtatásokat javasolja:

• a mintanagyság növelése (a 8 fős csoportok statisztikai összehasonlíthatósága erősen kérdéses), ugyanakkor a szociodemografikus faktorok egyenletesebb elosztása;
• lehetőleg a klasszikus dupla-vak design használata;
• megoldandó a Bach-eszenciák hatásának pontosabb mérése;
• s végül a stressz-szintek dokumentálása.

(Forrás: www.bach-terapia.hu )